Minden akkor kezdődött, mikor alsóban el kellett olvasnom a Vukot. Most nem mennék bele mélyebben, mennyi és milyen sokrétű problémám volt ezzel a könyvvel 9-10 évesen (számomra tökéletesen érdektelen világ, beszélő rókák, ijesztő emberek), csupán két dolgot emelnék ki: borzasztóan hosszúnak és…

A coffee table könyveket egyszerűen csak szép porfogókként emlegetem. Régóta használom ezt a megnevezést, és úgy vettem észre, hogy egész jól bevált, a legtöbb esetben stimmel. Általában csak egyszer átlapozzuk őket, megnézegetjük a képeket, és aztán csak dekorációs célokat szolgálnak. De akkor…