A kortárs irodalmat gyakran vádolják azzal, hogy köszönőviszonyban sincs a valósággal, az emberek ritkán találkoznak a regényekben, versekben hétköznapi tapasztalataikkal érthető formában, sokakat pedig ez a prekoncepció tántorít el a kortárs irodalommal való megismerkedéstől. Ez egyrészt egy hamis…

  Nem igazán hallottam még olyan könyvmolyról, aki ne álmodozna egy házi könyvtárszobáról, de minimum egy végtelen könyvespolcról, amin az összes kedvence ott van, plusz azok a kötetek, amiket valaha olvasott, és még azok is, amiket egyszer majd el akar olvasni, meg a biztonság kedvéért még…

Te is érzed a nyomást, hogy többet, alaposabban, gyorsabban kéne olvasnod? Mert én állandóan ezt éreztem.  A probléma akkor kezdődött, amikor az egyetemen a régi magyar irodalom vizsgámra készültem. A vizsga két részből állt: egy szövegismereti írásbeli beugróból és egy konkrét szöveg szóbeli…

Ha röviden kellene megfogalmaznom, mi az, amit az amerikai nagyregényekben a legjobban szeretek, akkor mindenképpen az atmoszférát emelném ki. Minden olyan általam olvasott regénymonstrum, ami a tengerentúlon játszódik, a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a távolság ellenére is ott…

Donna Tartt az egyik legmisztikusabb és egyben legnépszerűbb írónő a kortárs világirodalomban (leszámítva Elena Ferrantét, viszont róla nem tudjuk egészen biztosan, hogy írónő lenne, ugye). Külföldön legalábbis ez biztosan így van, az 1992-es A titkos történet című könyvének valóságos kultusza van a…

Ilyenkor, októberben én már általában bebújok egy kellemesen meleg takaró alá, elindítom a kedvenc őszi sorozataimat (például újranézem a Sabrinát a Netflixen), rágyújtok egy illatgyertyára, veszek pár teljesen indokolatlan és érvénytelen dekortököt, csinálok egy jó gyümölcsteát (durvább esetben egy…

Az Agathe alaphelyzete egyszerű: adott egy főszereplő, aki történetesen egy nyugdíj előtt álló terapeuta, és akit már nem is neveznék kiégettnek, hiszen, úgy tűnik, ő már régóta a kiégés utáni teljes nihil állapotába süppedt. A gondosan biztonságosra épített hétköznapjai olajozottan működnek,…

Minden akkor kezdődött, mikor alsóban el kellett olvasnom a Vukot. Most nem mennék bele mélyebben, mennyi és milyen sokrétű problémám volt ezzel a könyvvel 9-10 évesen (számomra tökéletesen érdektelen világ, beszélő rókák, ijesztő emberek), csupán két dolgot emelnék ki: borzasztóan hosszúnak és…

A coffee table könyveket egyszerűen csak szép porfogókként emlegetem. Régóta használom ezt a megnevezést, és úgy vettem észre, hogy egész jól bevált, a legtöbb esetben stimmel. Általában csak egyszer átlapozzuk őket, megnézegetjük a képeket, és aztán csak dekorációs célokat szolgálnak. De akkor…

Utálom, mikor ezt kérdezik. Vannak emberek, akiknek csupa jó válaszaik vannak. Sőt, előre készülnek ezekre a kérdésekre. Tudom, hogy nekem is ezt kellene csinálnom. Ez ugyanaz a szitu, mint mikor megkérdezik, melyik a kedvenc filmed, ki a kedvenc íród, ha választhatnál, hogy milyen állattá válhatsz,…